venember83 • 2 nap
Az 1993 óta évente megrendezett BOBCATSSS konferenciának idén Isztambul adott otthont. A nemzetközi könyvtáros konferenciára január végén került sor, fő témája pedig a Mesterséges Intelligencia volt („Artificial Intelligence in Library and Information Science: Exploring the Intersection”).
A BOBCATSSS a könyvtárosok és információs szakemberek évente megtartott szimpóziuma, amely a könyvtár- és információtudomány területén felmerülő témákkal foglalkozik, és az EUCLID (European Association for Library and Information Education and Research = A Könyvtár- és Információtudományi Oktatás és Kutatás Európai Szövetsége) égisze alatt kerül megrendezésre. A konferencia egyik különlegessége, hogy megvalósítása több társszervező egyetem közös munkája, továbbá hogy a szervezésben, a lebonyolításban és az előadások megtartásában is kiemelkedő szerepe van a hallgatóknak.
A rendezvény címét a konferenciasorozatot 1993-ban kezdeményező egyetemi városok (angol nyelvű) kezdőbetűi adják: Budapest, Oslo, Barcelona, Copenhagen, Amszterdam, Tampere, Stuttgart, Szombathely, Sheffield.
A konferencia célja, hogy elősegítse az európai együttműködéseket a könyvtár- és információtudományi (LIS) oktatásban és kutatásban, és lehetőséget teremtsen a LIS oktatással kapcsolatos európai érdekek képviseletére.
Az idei szervezők az Isztambuli Egyetem (Istanbul University, Faculty of Letters Department of Information and Records Management), az Ankarai Egyetem (Ankara University, Faculty of Language, History and Geography Department of Information and Records Management) és a Gustave Eiffel Egyetem (Gustave Eiffel University, Department of Library and Information Science) voltak.
A háromnapos konferencián több magyar egyetem oktatói és hallgatói is részt vettek, összesen 27 regisztrált magyar résztvevővel. A nemzeti könyvtár munkatársa, Dr. Radó Rita mentor tanárként vett részt a hallgatók felkészítésében, valamint a helyszínen támogatta előadást tartó hallgatóit.
A könyvtári és információs területen tanulók és oktatók konferenciáján négy párhuzamos szekcióban közel 100 előadás hangzott el, több workshop került megrendezésre és mintegy 20 posztert mutattak be angol nyelven.
A számtalan érdekes és tartalmas előadás közül Plamen Miltenoff Ph.D., a Minnesotai Egyetem (University of Minnesota) oktatójának prezentációját emelném ki. Az előadó kutatási témája a mesterséges intelligencia és a digitális írástudás kapcsolata, illetve a mesterséges intelligencia szerepe a tanításban és tanulásban. Plenáris előadásában a mesterségesintelligencia-műveltség helyzetéről beszélt, különös tekintettel a könyvtárosok MI-hez való hozzáállására. Előadásában kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos igazi válság nem az MI „képességeiben” vagy akár az elfogadásában és alkalmazásában rejlik, hanem abban, hogy sem azt nem ismerjük fel, hogy az MI már most milyen alapvetően megváltoztatta a környezetünket, a tevékenységeinket akár az oktatásban, akár a könyvtári munkában, sem pedig azt, hogy ez a változás milyen mértéket fog ölteni a továbbiakban. 2025 nem a fokozatos változások egy újabb éve, hanem egy kritikus fordulópont, ahol a képességek, a hasznosítás és a felfogás közötti szakadékok határozzák meg az intézményi relevanciát. Többre van szükségünk, mint frissített irányelvekre.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy abba kell hagynunk a képzeletbeli fenyegetésekkel való foglalkozást, és el kell kezdenünk arra a nagyon is valós feladatra összpontosítani, hogy a tanárokat és a diákokat olyan kritikus gondolkodási készségekkel ismertessük meg, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy eligazodjanak ebben a mesterséges intelligenciával átszőtt világban.
Előadásának második részében az MI elfogadásának generációs különbségeiről beszélt, részletesen kitérve az MI használatára, és az iránta tanúsított attitűdökre.
A béta-generáció az A, Z, X generációhoz képest és a millenniumi generáció. A kép forrása: Maarten Leyts: Generation Beta (Gen Beta): Understanding Beta, Millennials, Gen Zers, and Boomers. In: Generation ZALPHA, November 2, 2024.
Rávilágított arra a ma már nem halogatható folyamatra, miszerint a generatív MI társadalomba való integrálása szükségessé teszi az oktatási tantervek és oktatási módszertanok újraértékelését. Az oktatási intézményeknek – saját érdekükben is – feladata kidolgozni átfogó stratégiákat a generatív MI tanulási környezetbe való integrálására. Ebben a folyamatban a politikai döntéshozóknak, az oktatóknak és a további érdekelt feleknek együtt kell működniük az irányok és keretrendszerek kidolgozásában.
Gyakorlati tanácsokat is nyújtott az MI oktatásba való bevezetésének módszertanához, melynek lényege, hogy a jó pedagógus nem küzd az új technológiai eszközök ellen, hanem megtanítja diákjainak azok megfelelő, etikus használatát.
Az ott tartózkodás közel egyhetes ideje alatt lehetőség nyílt a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Isztambul meglátogatására, ahol Sipos Áron igazgató úr kedves fogadtatásában volt részünk, aki rövid ismertetést tarott az intézet tevékenységeiről és küldetéséről.
A programon való részvételt az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata, valamint a Magyar Információtudományi Alapítvány Támogatta.
Ráczné Radó Rita
(Kutatásszervezési Osztály)
