2019. sze 27.

Nem fakézzel, nem fafejjel falovat 1. rész

írta: Sz. Barta Ágnes
Nem fakézzel, nem fafejjel falovat 1. rész

Szerettem apukám körül sürgölődni, amikor barkácsolt, vagy fával dolgozott. Általános iskolában egyik kedvenc órám volt a technika, főleg, amikor kishajót, kiskocsit fabrikáltunk. Amikor pedig megismertem a leendő férjemet örültem, hogy ő is oda van a famunkáért.

Mint régebbi blogbejegyzésemben már írtam rendszeresen készítünk ajándékokat, bútorokat fából. Alkottunk kilátót, gyerekházat, libikókát, játékokat fa felhasználásával. Sokszor szerepelnek rajtuk állatok, vagy eleve állatot formálunk meg a fából.

A gyerekeknek kis házat barkácsoltunk Anyukám kertjébe. Apukám régi faléceit használtuk hozzá. Szürke és durva volt a külsejük. Mi órákon át gyalultuk, csiszoltuk, válogattuk őket, hogy melyik melyik után jöjjön, melyik ne kerüljön be. Külön örültem, ha olyan deszkát találtam amin görcs volt és kiesett belőle egy kis darab. Más bútornál nem örültünk volna neki, de itt direkt jó volt, hogy tettünk velük a házikóra néhány titkos kukucskálót. Levágtuk a léceket megfelelő méretűre. Az alapot és a sarokgerendákat odafogattuk a talajhoz. A levágott fákból, úgy raktuk össze, a ház oldalát, mint egy legót. A ház tetejére bitumenes nehéz lemezt raktunk. Arra pedig a Baumaxban vásárolt, kerítés eltakarónak összefűzött szalmát. Az ablakokat és az ajtót nyithatóra csináltuk. Talán a háznak ezen a részletén dolgoztunk a legtöbbet. Üveg helyett légkamrás polikarbonát lemez került a keretbe gyerekházról lévén szó. Az ajtó és az ablakok kívülről zárhatók a szél duhajkodását és a macskák garázdálkodását megakadályozván vele. Maguktól csukódnak. A behúzásukhoz szükséges erőt egy kifeszített biciklibelső gumi szolgáltatja. Így biztosítva van, hogy ne maradjon nyitva egyik nyílászáró sem, nehogy beköltözzön egy macska, vagy egy sün. A kis ház az évszakok múlásával sokat "mozgott" a levegő páratartamának változása miatt olyannyira, hogy néhány nem túl szerencsésen elhelyezett rögzítő csavart is eltört. Volt, hogy a nagy szél letépte az ablakot, ajtót. Kijavítottuk. Még egy retesz is került kívülről rá fából, hogy többé ne tudjon belekapni a szél.

kishaz_kicsi.JPG

A kilátót mindenképp úgy szerettük volna megcsinálni, hogy az élő fának ne essen bántódása. Minél stabilabb, de azért könnyű legyen. Ezért a korlát egy kifeszített háló lett, és egy kötélhágcsón lehet feljutni a fa színpadra. A faléceket alaposan meg kellett csiszolni, hogy senkibe se álljon bele a szálka. A fa alapot meg a csiszolás és összerakás után természetesen kezelni kellett, hogy ne korhadjon el a fa. A kész kilátón két nagyobb gyerek is elfér egyszerre, ha lelógatják a lábukat. Más perspektívából látszik onnan a kert. Egy kötelet akasztottunk a gyerekekkel az egyik ágra, a kötél egy vödör fülén megy keresztül és a két vége össze van kötözve. A kötéllel fel lehet húzni egy vödröt, amibe előtte üzenetet raktak.

kilatokozelrol_kicsi.JPG

kilatotavolrol_kicsi.JPG

A lovacskás libikókát gerendából raktuk össze. Itt fontos volt, hogy nehéz legyen az alap, hogy ne boruljon fel, ne fújja el a szél, megtartsa a gyerekeket, ha többen is mennek fel rá, és hogy elég magas legyen, hogy lehessen vele "repülni". Egy vascsővel van a lehető legegyszerűbben összekapcsolva az alap az ülőgerendával. Egy mozdulattal szétszedhető, ha télire el szeretnénk pakolni, vagy más helyre vinnénk. Az ülőfelületet még akkurátusabban csiszoltuk, mint a többi részt. A feje rétegelt lemezből van, amit szintén maradékból vágtuk ki. Lefestettük és lekezeltük. A sörényét kötélből formáltam meg hozzá. Az sárga pacihoz szabadon hagytam, a kék lovacskához befontam a sárga színű kötelet. A füleiket bőrből vágtam ki, és lófejek két oldalára erősítettük fel azokat. Nagyon szeretik a gyerekek, ezért megérte a sok fáradozást.

libikoka.jpg 

A famunkáinkban az I-re a pontot a végén a csiszolás és a fa kezelése adja meg. A legvégén jó, ha kézzel fejezzük be a csiszolást. Az hogy utána milyen pácot, vagy lakkot használunk sokat tud változtatni egy tárgy külsején. Én például nagyon szeretem a selyemfényű színtelen lakkot és a színes pácokat is. Ezeket a munkákat a végén nem érdemes elsietni, mert sokat szépül velük a tárgyunk. És akkor a munkánk gyümölcsét még tovább tudjuk élvezni.

Ezen a linken megnézheted többek között a libikókát is és hogy hogy készült a kis ház.

Várlak jövőhéten a folytatással!

Szólj hozzá

fa faház barkácsolás faló libikóka