Előző bejegyzéseimben már esett szó róla szőr mentén, hogy miket varrtam. Készítettem lakberendezési tárgyakat textíliákból: díszpárna huzatot, függönyt, fejvédőt babaágyba és egyéb használati tárgyakat is: ruhákat, táskát, ceruzatartót, vállfát...

Díszpárna huzataim nagy részét kétoldalú szaténszerű anyagból készítettem. Egyik oldalukat virágos anyagból a másik oldalukat egyszínű beige anyagból, így kétféle képen lehet az ágyra helyezni. ezeket várandósan varrogattam a babaágyba való fejvédővel együtt. Sikeresen elvonta a figyelmemet a hosszúra nyúlt várandósságomról és az eljövendő szülésem izgalmáról. Egy várandós blúzt készített az anyagból anyósom nekem és a fent maradó részből varrtam én a párnákat. Ezek mind cipzárosak voltak. Végül, mert több, mint két hetet váratott magára a megszületésével a nagylányom, addig vagy nyolc párnát elkészítettem.

Ekkor készítettem aranyos állatos flanel anyagból férjemnek szülési ajándékot. Ezt a kistestvér szokta hozni a nagy testvérnek, de én úgy gondoltam, hogy első lányunk is hozhatna a férjemnek. Egy fényképtartót varrtam az anyagból, amibe majd a kisbabánk képét rakhatja a férjem. Olyan lett, mint egy aranyos diákigazolvány tartó csak a fényképek helyén állatos lyuk volt vágva a tartón. Oda lehetett oldalról betolni a fotót. Átadáskor egy általam rajzolt babakép szerepelt a leendő fényképek helyén.

Készítettem faerezet mintás anyagból is díszpárna huzatot. Kettőt is, de itt már lazább, cipzár nélküli bújtatós párnát varrtam. Ez nagyon kényelmes volt, nem kellett vesződni se gomb és gomblyukvarrással, se cipzárvarrással. Feküdni is kényelmesebb egy ilyenen.

A hintaszékünkre is varrtam huzatot. Vettem 2 cm vastag szivacsot, kivágtam megfelelő alakúra, ezután kiszabtam és megvarrtam. Ezt cipzárosra varrtam és halványsárga szalaggal lehet a hintaszékhez kötni.

Varrtam barna bársonyos anyagból két székünkre is huzatot. Itt a szabással kicsit meggyűlt a bajom, de végül papírsablon készítése után, ki tudtam szabni a párnahuzatját. A varrás már nem okozott nehézséget.

Készítettem magamnak fehér inget, barna szoknyát, amikor divatszakra jártam és egy varrónőtől tanultam el a szabás-varrás csínját-bínját. Sokat kellett fejtegetnem a rossz helyre varrt, csúnyán varrott anyagokból a cérnát, amire épkézláb holmikat tudtam készíteni. Ehhez kevés türelmem volt, inkább megtanultam szebben varrni.

Varrtam lila kord maradék anyagból ceruzatartót magamnak és a Képzőművészeti Egyetemre járó barátnőmnek is. A képzős barátnőm egyik csoporttársa még fizetett is volna érte nekem, ha neki is varrok valami hasonlót, de én (nem láttam üzleti potenciált :), igazából nem volt kedvem) pénzért sem varrtam végül neki ilyet.

A menyasszonyi ruhámhoz varrtam szütyőt, mint egy régebbi blogbejegyzésemben már említettem. Ehhez a kiválasztott shantung selyem anyagomból kört vágtam ki, belsőnek pedig egy másik ugyan olyan árnyalatú átlátszó anyagból vágtam ki egy ugyan akkora kört. A kettőt szépen összevarrtam. A shantung lett a külseje, arra gyöngysor bújtatókat varrtam körbe közel egymáshoz, hogy szépen megmaradjon az alakja, ha összehúzom is és, hogy ne essen ki belőle semmi. A bújtatókba szatén szalagot húztam és a két végét összevarrtam. Kész is lett. Egy-egy zsebkendő fért el benne arra az esetre, ha meghatódnék az esküvőn.

Az esküvői ruha és tartozékai a vizsgamunkám is volt a divattervezés szakon, ezért a bemutatásának is nagy szerepe volt. A divattervező tanárom ajánlotta, hogy készítsek hozzá különleges vállfát. Én ezért varrtam hozzá a menyasszonyi ruha és táska anyagából egyet. Varrtam még vőlegényemnek a zakójába zsebkendőt a ruhám anyagából, de ott már a szabással nem kellett sokat vesződnöm. Egyedül a selyem anyag varrása ütközött nehézségekbe, mert az nagyon csúszott és foszlott. Végül azért sikerült mindent maximálisan elkészítenem és jó volt őket viselnem életem egyik legszebb napján.

Főzős játékot is készítettem a gyerekeimnek ajándékba. Vastag fehér vászonra varrtam ezüst színű szaténszerű anyagból köröket a főzőlaphoz. A másik oldalon egy ugyan olyan vastag fehér vászonra varrtam mosogatót az ezüstszínű anyagból, így mindkét oldalát lehet használni és kellően erős lett, hogy jó legyen a tartása, ne gyűrődjön játék közben.

A gyerekek emeletes ágyának alsó részére rókás függönyt varrtam. Ez nagyon fiús és elegáns anyag, pont illett a kisfiamhoz.

A baldahinos ágyunkra készítettem ezt a madaras kelmét függönynek, de miután nem lett végül baldahinos az ágyunk, így a felcsíptethető négy függönyt most lepedőnek használjuk. Ez az IKEA-s anyag nagyon egyszerű, de még sem unalmas. 

Ezt az ajtódíszt zöld anyagokból varrtam, mert ez a szín jól illett a mindenkori lakásunkhoz. A régebbi és a mostani lakásban is amiben élünk zöld falakban gazdag. Egy ilyen kis kedvesség jól esik az embernek, ha belép egy lakásba. Ha szereted a lakásdíszítés kövesd további bejegyzéseimet, mert lesz még róla szó a későbbiekben is.