2019. aug 30.

Szitanyomat, akkor is, ha szitál az eső 1. rész

írta: Sz. Barta Ágnes
Szitanyomat, akkor is, ha szitál az eső 1. rész

Rátalálás, ötlet, tervezés, szitakészítés, levilágítás...

Régóta izgat minket a férjemmel, hogy szitanyomatot készítsünk. Egyszer aztán a férjem munkából hazafele jövet talált néhány kidobott szitát egy a munkahelyéhez közeli gyártelepen. Megkérdezte, hogy elhozhatja-e őket és igen volt a válasz. Nézegettük őket itthon és elindultak a gondolataink. Mint kiderült ez a fajta szita, amit találtunk pólónyomásra nem jó. Mi pedig pont ehhez szerettük volna használni. De ekkor már késő volt, teljesen átjárt minket az izgalom, hogy miket és hogyan fogunk csinálni a szitákkal, szitákra. Férjemmel utána jártunk a technikai részleteknek. Szerencsére hozzánk közel volt egy bolt, ahol árultak szitaszövetet, festéket és mindent, ami kell.

Elkezdtem mintákat tervezni és pólónagykereskedéseket keresni, ahol nekünk tetsző, minta nélküli, színes pólókat lehet venni. Ki volt írva egy kézműves vásár egy-két hónappal későbbre. Gondoltuk kipróbáljuk milyen a kézműves vásározás és mennyire fog tetszeni az embereknek az általunk készített kézműves póló. A céldátum tehát adott volt, így be volt határolva, hogy mivel, meddig kell készen lennünk. Megterveztük mit, mikor, hol tudunk csinálni; A tervezőmunkát itthon, hét közben, a gyakorlati részt pedig a műhelyben, hétvégén. Soknak tűnt 1-2 hónap, de a munka oroszlánrészét csak hétvégén tudtuk elkészíteni. Fogytak a hétvégék. Nehezítésként ez-az (pl. gyermekprogramok) jöttek közbe még.

Már megvoltak a nyers pólók (főleg gyerekméret, de felnőtt férfi, női is volt köztük). Megvettük a festéket, a rákelt -az az eszköz, amivel a festéket lehet felvinni-, a szitakimosót és a zsíroldót is. Hét közben a mintatervezéssel bíbelődtem. Az állatkertben készült krokijaimat -5 perces vázlataimat- alakítottam, dolgoztam össze szöveggel egy grafikai programban. A család már minta formájában odáig volt az elképzelésekért. Nővérem tanácsára még készítettem dínós mintákat is. Végül vagy húszra rúgott a tervek száma.

Egyik hétvégén aztán a beszerzett anyagokkal együtt elmentünk a műhelyünkbe, ami Anyukám kertjében volt. Férjem közreműködésével létrejöttek a szitáink a régi szitakereteket felhasználva, átméretezve, kicserélve a szitaanyagokat. Azokat a szitaanyagokat is lemostuk azért és később, mikor egyre több mintánk lett arra is került lenyomtatni való minta. A keretek elkészítése után ráfeszítettük a nagyobb lyukú, új szitákat a keretekre. Lemostuk zsírtalanítóval, megvártuk amíg megszárad és ezután kezdődhetett a munka érdemi része. A sötétkamrában előzőleg összekevert fényérzékeny anyagot a sötétben laborlámpánál felkentük a szitákra. Próbáltuk ecsettel, rákellel is. Ecsettel nem volt túl eredményes, mert sok anyagot vittünk fel vele a szitára és egyenletlen volt a vastagsága is. Sok anyagot kidobtunk így, és még lemosni is nehezebb volt az elrontott szitát. Ahol vékony volt a felvitt anyag, ott gyorsan száradt, ezzel szemben a vastagon felvitt részen szinte kivárhatatlan volta száradás. Nem egyszer belenyúltunk és felkaptuk a fényérzékeny anyagot az ujjunkkal amikor ellenőriztük, hogy megszáradt-e már a szita. Sokat kísérleteztünk, míg a kívánt végeredményt elértük.

Miután teljesen megszáradt a szita, elkezdtük felhelyezni a maszkokat. Maszknak egyszerű nyomtatópapírt használtunk, erre nyomtattuk ki a mintát. Ezt a sötétben be kellett olajozni egyenletesen, hogy áttetszővé váljon a papír. A maszk pozitív, mivel az érzékenyítő anyag ott keményedik ki, ahol napfény éri. Így a szita negatív lesz, és a pólóra ott kerül nyomtatáskor festék, ahol a maszkunk fekete volt. Az egyenletesen beolajozott papírt a sötétben, nyomattal a szita felé ráraktuk a szita külső oldalára. Ezzel két dolgot értünk el: a nyomat állása meg fog egyezni a tervezett kép állásával, és kisebb az esélye az alávilágításnak. A levegőt kimasszíroztuk a maszk alól, óvatosan ráraktuk a leszorító üveget. A szita belső oldalára falemezt raktunk, hogy innen ne érhesse fény. Ezután az egész "szendvicset" kivittük a napra, és elkezdődött a levilágítás. Ez néhány másodpercet vett igénybe. A levilágítás ideje a napfény intenzitásától függ, a fotoemulzió színváltozásából lehet következtetni arra, készen vagyunk-e. Ha elkészült a levilágítás, folyóvízben óvatos simogatásokkal ki kell mosni a szitából a nem exponálódott fényérzékeny anyagot. Alaposan kell kimosni a szitát, akkor nem tud utána besötétedni máshol, ahol nem szeretnénk. Azért ne esünk neki, mint tót az anyjának, mert akkor felsérthetjük a maradandó részt -ahol a minta tényleg ott van- és a szitát is.

Mi ezüst festéket használtunk. Ez ugyan drágább, mint a többi egyszínű festék, de különlegesebb is. Fedő és lehet színezni is, így világos és sötét pólóra is lehet használni. Az úgynevezett transzparens festékek áttetszőek így fehér pólóra lehet leginkább használni és más színű festékre vagy pólóra nyomtatva keveredik a színe, mert átlátszik az alatta lévő szín. A fedő festék jó minden színre. A fedőfestéket mi akril színező pasztával színeztük, mert volt egy-két pólónk, amin az ezüst festék színe nem sokban tért el az alaptól.

Készen lettek a szitákon a minták, elkezdtük a lenyomtatást. Az elején nagy mintát vittünk fel a szitára, így nagyon nehéz volt szépen lenyomtatni. Jó, ha körben marad még bőven hely, ahol megállhat a festék és kényelmesen elfér a rákel is. Ezeket az elsőket nehéz volt lekenni, hogy ne menjen fel a szita oldalára a festék. Ezt is ki kellett tapasztalnunk. Több hétvégén át folyt a munka. Már néhány szitát előhívtunk, lenyomtattunk, vége lett a hétvégének, hazajöttünk, terveztem még mintát, hétvége lett, megcsináltuk azokat is a műhelyben. Így ment ez mígnem az egyik hétvégére esőt mondtak, így itthon maradtunk. A fényérzékenyített szitákat a laborban gondosan becsomagoltuk, hogy ne érje fény őket, és ne sérüljön az emulzió amíg áthozzuk őket. Itthon folyt a levilágítás. Ehhez -mivel a Napot még mindig felhők takarták- UV fénycsövet használtunk, amit a férjem a rajzológépére szerelt. A gép tálcájára raktuk a szitákat a maszkokkal, a rajzológép gondoskodott az egyenletes levilágításról úgy, hogy oda-vissza mozgatta a szitát a fényforrás alatt. Kontakt módon készült így is a kép, mint a nap esetében, de megbízhatóbb volt a levilágítási idő hossza és a megvilágítás erőssége. Néhány kísérlet után belőttük a megfelelő megvilágítási időt. Így esős időben is folytathattuk a munkát.

Közeledett a határidő. Így begyorsítottunk. Már mind a 20 minta kész volt. Otthon kellet lenyomtatnunk őket. Éjszakába menően nyomtattunk délutánonként, még a gyerekeink is besegítettek, ahol tudtak. Igazi családi küldetés volt. Kartont raktunk a póló belsejébe, hogy ne üssön át a festék. Ezután egy spriccelővel kicsit bevizeztük a szitát, hogy ne égjen bele a festék. A túl sok vízzel is vigyázni kellett, nehogy megfolyjon a festék. Ezután egy spatulával festéket raktunk a szita szélére, és a rákellel felfestékeztük a szitát. Akkurátusan, hogy nehogy valahol kimaradjon. A felesleges festéket lehúztuk a rákellel és visszahelyeztük a festék dobozába. Ezután óvatosan megemelhetjük a szitát. Megvártuk amíg megszáradt a festék a pólón, sütőpapírt tettünk rá, fél percig vasaltuk és kész. Ha elrontottuk a nyomtatást még gyorsan kimoshattuk a pólóból a festéket hála annak, hogy vizes bázisú festéket használtunk, így szó szerint a csapból is oldószer folyt. Vasalás után már rögzült a nyomat, akkor már nincs mód a javításra.

Több, mint 100 pólót sikerült lenyomtatnunk kétoldalasan. Jó néhányat a családban szétosztottunk mindenki nagy örömére. Néhányat elajándékoztunk a baráti körünkben. A többit elvittük a vásárra. A vásárral viszont rossz lóra tettünk. Rossz volt a szervezés alig jött el valaki. Ez azért a pólónyomtatástól nem vette el a kedvünk. Rengeteg az érdeklődő pólóink iránt és számos terv van még a fejünkben.

Ha tetszett olvasd el a folytatást is!

Szólj hozzá

sorozat kép logó kísérlet divat kézműves póló technika alkotás grafika fekete-fehér kontakt élmény tervezés textil minta csipesz labor előhívás eljárás divattervezés pólónyomtatás sötétkamra fixálás fényérzékeny kézművesvásár mintaterv levilágítás piros fényű lámpa