2019. sze 06.

Szitanyomat, akkor is, ha szitál az eső 2. rész

írta: Sz. Barta Ágnes
Szitanyomat, akkor is, ha szitál az eső 2. rész

Uv lámpa bevonása, festékezés, kézművesvásár...

Olvassátok el az előző részt!

Mi ezüst festéket használtunk. Ez ugyan drágább, mint a többi egyszínű festék, de különlegesebb is. Fedő és lehet színezni is, így világos és sötét pólóra is lehet használni. Az úgynevezett transzparens festékek áttetszőek így fehér pólóra lehet leginkább használni és más színű festékre vagy pólóra nyomtatva keveredik a színe, mert átlátszik az alatta lévő szín. A fedő festék jó minden színre. A fedőfestéket mi akril színező pasztával színeztük, mert volt egy-két pólónk, amin az ezüst festék színe nem sokban tért el az alaptól.

Készen lettek a szitákon a minták, elkezdtük a lenyomtatást. Az elején nagy mintát vittünk fel a szitára, így nagyon nehéz volt szépen lenyomtatni. Jó, ha körben marad még bőven hely, ahol megállhat a festék és kényelmesen elfér a rákel is. Ezeket az elsőket nehéz volt lekenni, hogy ne menjen fel a szita oldalára a festék. Ezt is ki kellett tapasztalnunk. Több hétvégén át folyt a munka. Már néhány szitát előhívtunk, lenyomtattunk, vége lett a hétvégének, hazajöttünk, terveztem még mintát, hétvége lett, megcsináltuk azokat is a műhelyben. Így ment ez mígnem az egyik hétvégére esőt mondtak, így itthon maradtunk. A fényérzékenyített szitákat a laborban gondosan becsomagoltuk, hogy ne érje fény őket, és ne sérüljön az emulzió amíg áthozzuk őket. Itthon folyt a levilágítás. Ehhez -mivel a Napot még mindig felhők takarták- UV fénycsövet használtunk, amit a férjem a rajzológépére szerelt. A gép tálcájára raktuk a szitákat a maszkokkal, a rajzológép gondoskodott az egyenletes levilágításról úgy, hogy oda-vissza mozgatta a szitát a fényforrás alatt. Kontakt módon készült így is a kép, mint a nap esetében, de megbízhatóbb volt a levilágítási idő hossza és a megvilágítás erőssége. Néhány kísérlet után belőttük a megfelelő megvilágítási időt. Így esős időben is folytathattuk a munkát.

Közeledett a határidő. Így begyorsítottunk. Már mind a 20 minta kész volt. Otthon kellet lenyomtatnunk őket. Éjszakába menően nyomtattunk délutánonként, még a gyerekeink is besegítettek, ahol tudtak. Igazi családi küldetés volt. Kartont raktunk a póló belsejébe, hogy ne üssön át a festék. Ezután egy spriccelővel kicsit bevizeztük a szitát, hogy ne égjen bele a festék. A túl sok vízzel is vigyázni kellett, nehogy megfolyjon a festék. Ezután egy spatulával festéket raktunk a szita szélére, és a rákellel felfestékeztük a szitát. Akkurátusan, hogy nehogy valahol kimaradjon. A felesleges festéket lehúztuk a rákellel és visszahelyeztük a festék dobozába. Ezután óvatosan megemelhetjük a szitát. Megvártuk amíg megszáradt a festék a pólón, sütőpapírt tettünk rá, fél percig vasaltuk és kész. Ha elrontottuk a nyomtatást még gyorsan kimoshattuk a pólóból a festéket hála annak, hogy vizes bázisú festéket használtunk, így szó szerint a csapból is oldószer folyt. Vasalás után már rögzült a nyomat, akkor már nincs mód a javításra.

Több, mint 100 pólót sikerült lenyomtatnunk kétoldalasan. Jó néhányat a családban szétosztottunk mindenki nagy örömére. Néhányat elajándékoztunk a baráti körünkben. A többit elvittük a vásárra. A vásárral viszont rossz lóra tettünk. Rossz volt a szervezés alig jött el valaki. Ez azért a pólónyomtatástól nem vette el a kedvünk. Rengeteg az érdeklődő pólóink iránt és számos terv van még a fejünkben.

Szólj hozzá