Idén nagy izgalommal indultunk neki a táborszervezésnek, hiszen nem volt biztos, hogy meg tudjuk-e tartani a tervezett tábort a vesztegzár miatt. Nagyon örültünk, amikor bejelentették, hogy a napközbeni táborok indíthatók. Így három nyári gyerektáborunk is lehetett az Olimpia jegyében, családias körülmények között férjem nővérével.

Segítségünkre volt még férjem anyukája is amiben csak kell. A tábor előtt a jelmezeket varrta, és a tárgyi játékok elkészítésében is jeleskedett. Szilvi -a férjem nővére- az aktuális téma köré csoportosított játékokat és a néptánc foglalkozásokat tartotta. Én a kézműves foglalkozásokhoz készítettem elő az eszközöket, kitaláltam hogyan és miből készítsük a megalkotni kívánt tárgyakat, és megszereztem hozzájuk az eszközöket. Sokszor több éven át gyűjtöm/gyűjtjük a hozzávalókat, amiket újra tudunk hasznosítani. Ilyenek például a WC-papír gurigák, tojástartók, kartonok. Gyűjtök az alkotásokhoz fadarabokat, terméseket a természetből. Természetesen csak olyat, ami leesett már. A játékokhoz szükséges tárgyak egy részét is én készítettem. Ezek szükséges javításai is rám hárulnak. Férjem is besegít időnkét a papírok kivágásában, fák levágásában stb.

Ebben az évben két középiskolás segítőnk is volt az első két táborban. Sok terhet levettek a vállunkról azzal, hogy még néhány szem figyelte velünk együtt a gyerekek zavartalan szórakozását.

Minden napra az Olimpiához csatlakozó kézműves foglalkozást találtam ki.

Az első napon lovacskát készítettünk kartonból előre kivágott sablonra. A pacik hasánál négy lyuk van. Ezekbe a kis ujjak is beleférnek, így lehet velük játszani. A gyerekek ragaszthattak a paciknak sörényt az előre levágott fonaldarabokat felhasználva, és így kerülhetett a lovak farára a farkuk is. Ezután kezdődhetett a festés. Sokan maradtak a hétköznapi, természetes lószíneknél, de voltak olyanok is akik elrugaszkodtak a valóságtól. 

A második napon távcsövet készítettek a gyerekek. Két WC-papír gurigát összeragasztottunk, egy méretre szabott nyomtatólappal bevontuk, egy kis papír gurigával kiegészítettük, és egy fonalat ragasztottunk a két oldalára akasztónak. Ezután lehetett "ízlés szerint" kifesteni.

A harmadik napon hableányt készítettünk a gyerekekkel szintén WC-papír gurigából és fonalból. Használtunk hozzá némi előre levágott krepp papírt. Több színből lehetett választani mind a hableány haja, mind a testét illetően. Amikor az alapra ráragasztottuk a krepp papírt és a fonalakat, akkor kezdődhetett a festés. Haj nélkül halat is lehetett készíteni, aki inkább azt szeretett volna.

A negyedik napon képkeretek készültek. Tejes dobozok összecsomagolására használt kartonokat vágtunk hozzájuk méretre a tábor előtt. Egy hátlapot és egy keretet. Gyűjtöttem hozzá gallyakat is. Ezekből a gallyakból lehetett választani a gyerekeknek dísznek valót a keretre. Három oldalán körbe összeragasztottuk a keret hátlapját és az elejét. A negyedik oldalon lehetett berakni a képet. A kiválasztott fadarabokat ezután lehetett ráragasztani a keretre. A fák ragasztása hosszasan elhúzódott, csak az utolsó táborban tudtunk eljutni a gyerekekkel a keretek lefestéséig, a másik kettőben erre már csak otthon kerülhetett sor.

Ezekkel a zászlókkal vonultak fel az olimpia himnuszával kísérve a gyerekek a tábor zárásakor.

Alvás után még sokaknak volt kedve alkotni, így sokat gyurmáztunk és rajzoltunk délután is.

Akinek van kedve írja meg nekem levélben, vagy a kommentek között, hogy miért ezeket a tárgyakat készítettük a gyerekekkel az Olimpia jegyében a kézműves foglalkozásokon! Izgatottan várom ötleteiteket! Két hét múlva elárulom, hogy én mire gondoltam!