Ló négyszögben
Nóvusznak hívták az iskolát, ahová érettségi utáni szakképzésre jártam animáció és grafika szakra. Itt csakúgy, mint a Théba nevű iskolámban neves művésztanárok tanítottak.
A Ráday utca felől nyíló képgrafikai műhelybe jártunk időszakosan. Ebben a műhelyben rézmetszeteket, hidegtűt, monotípiát, akvatintát, litográfiát készítettünk leginkább.
Nekem a kedvencem az akvatinta lett, amivel festéshez hasonló végeredménnyel lehetett grafikákat készíteni. De ez egy másik történet.
Egyik alkalommal megmutatták nekünk hogyan lehet litográfiát nyomtatni. Ezzel sokszorosították régen az újságokat is. Egy legalább 8 cm vastag, különlegesen sima kőzettömbre rajzoltuk rá valamilyen (zsíros) eszközzel a képet, aztán mindenféle hosszas eljárással -mosással, festékezéssel- készítettük elő a nyomtatáshoz. Ezzel a technikával kreáltam meg a "Ló négyszögben" c. képemet, amit úgy 8 példányban papírra is vittünk.
Kedvenc témáim között voltak mindig is a lovak, a hajók és a fák. Szerettem ezeket különbözőképpen -krétával, festékkel, ceruzával és egyéb technikákkal- kivitelezni.
Sokat jártam a műhelybe még egyedül is. Szabály volt, hogy mindig rendet kellett hagyni magunk után, ha ezt betartottuk és nem zavartunk mást, nyugodtan alkothattunk. Elvont zene szólt és denaturált szesz szaga járta át a levegőt, de én mégis szerettem oda járni, mert szárnyakon repült ott az idő, ha tevékenykedhettem. Többek között ott készítettem el a grafikát az esküvői meghívónkhoz. Akvatintával a szűk családnak, mert abból nem lehet sokat nyomtatni és linómetszettel a baráti körnek. Adottak voltak a hengerek asztalok, festékek, papírok, csak a képzelet szabta meg a határt. Szép idők voltak. :) Itthoni körülmények között legfeljebb a linómetszetet lehet profin elkészíteni. Kénytelen vagyok a számítógépes grafika területén folytatni tovább. Persze azért például festeni szinte bárhol lehet.
