2019. jún 07.

Zajvédőfal, zajos sikert aratott

írta: Sz. Barta Ágnes

2009-2010 környékén pályázatot hirdettek zajvédőfal festésre. A szemere-telepi vasútállomás közelében lévő zajvédő falat szerették volna, ha barátságosabbá varázsolja a pályázat nyertese. Sokan pályáztak a kifestésére rajtam kívül is, de így is sikerült bekerülnöm az alkotók táborába. A tervem megfestésében a családom is segítségemre volt. A nagylányom még kicsi volt, így anyukám vigyázott rá a helyszínen. A fűre terítettünk ki egy plédet ott piknikeztünk erőt gyűjtve a festéshez. Férjem segített a cipekedésben, hozta a létrát a festékeket, amit a helyszínen kaptunk meg aznap reggel. Megrajzoltam a falra a kontúrokat. Kiválasztottam a színeket a foltokba és a festésre vonatkozó útmutatásommal férjem is és anyukám is neki állt kitölteni az üres helyeket a kontúrok között. Ezután már csak az utolsó finomításokat kellett megcsinálni. Árnyékok és fények kerültek a műre. Néhány helyen egy-egy foltra még egy kis struktúrát tettem valamilyen más színnel. Egy napi munkánkba került egy fal megfestése, beleszámítva a rövid ebédszünetet is, amit Anyukámnál töltöttünk. Így készült el első ízben "Vár" című munkám. Ami egy képgrafikámból lett a falra átdolgozva. Amikor készen lettünk, vissza adtuk az anyagokat és boldogan mentünk haza.

Ezt követően még három képet készítettem három másik alkalommal. Mindegyik képgrafikáimból született. Az egyik "Szürkemarhák" címet kapott, a másik "Szoros" címet a harmadik meg a "Malom" címet. Mindet fantasztikus élmény volt készíteni, mert nagyszerű ilyen nagyban alkotni és úgy hogy ennyi ember nap, mint nap láthatja. Valaki már a készültekor oda jött és beszédbe elegyedett velünk csodálattal érdeklődve a készülő műről. A pingálás végére mi is megszínesedtünk, mert némi kék, zöld festék került a bőrünkre, ami egyébként meg, kipirosodott a nap égető hatása miatt. Későbbi festésünknél láttuk, hogy az első falképet milyen örömmel másszák meg a kis csigák megpihenve a színes falfelületeken. Néhány éve elmentünk megcsodálni rég látott alkotásainkat. Szomorúan vettük tudomásul, hogy egyszínűre festették az egész falat és azt újra már csak tegek díszítették. Egy darabig azonban remélem sok öröme telt benne a helyieknek.