Gyerekkoromban kezdődött a szenvedélyem a rajzolás és az írás iránt. Bölcsődés koromban már állítólag fel lehetett ismerni mit is szeretnék megformálni a papíron. Óvodás koromban már körbe ültek a gyerekek és másolták, amit rajzolok. A katicabogaram volt a legnépszerűbb, azt minden ovistársamnak rajzolnom kellett. Fejjel lefelé is tudtam kutyát rajzolni. Otthon is, ha rajzoltam megszűnt az idő, más állapotba kerültem. Iskoláskoromban sok rajzversenyt nyertem. Egy festőművészhez jártam rajzszakkörre néhány évig.

A betűk körmölésére nővérem tanítgatott először. Iskolás koromra grafomániássá váltam. Nem sok minden töltött el nagyobb örömmel, mint amikor egy tiszta lapra alkothattam, egy üres füzetbe először írhattam. Hamar elkezdtem verseket is írni és volt egy újság, amit minden hónapban "kiadtam". Tiger volt a neve. Voltak benne viccek, cikkek, rajzok, versek, miegymás. Tinédzser koromban is folytattam a versírást. Ekkor ugyan szenvedélyes témájú szerelmes versekre korlátozódtak a témáim. 

A középiskola vége felé lanyhult az érdeklődésem az írás és rajzolás ügyében, csak leveleket írogattam a barátnőimnek és híres költők verseit olvasgattam. Az informatikai iskolában háttérbe szorított alkotói lényem a záró vizsgák végeztével újból felszínre tört. Érettségi után jelentkeztem művészeti szakiskolákba, különböző szakokra amiket mind elvégeztem, de az írás még ekkor is pihenő szakaszban volt nálam.

2005 őszén találkoztam a férjemmel, aki olyan mértékű alkotói energiákat szabadított fel bennem, hogy elkezdtem készíteni fotókönyveket, jegyzettömböt, pörgetős könyvet, ami filmmé áll össze, ha egyenletesen gyorsan pörgetjük. Könyveket, fűztem ragasztottam, hajtottam, szép papírok felhasználásával.

2008 nyarán férjhez mentem.

2009 környékén ajándéknak indult a mesekönyv-gyártás. Első gyermekem születése ihletett meg, hogy mesekönyvet készítsek, ahol a benne lévő kép és szöveg is az én szellemi termékem volt. Az "Anna és Peti" sorozat mintájára családi történeteket dolgoztam fel. Hozzá zsírkrétás háttér előtt tusrajz figurákat rajzoltam illusztráció gyanánt.

Ezután sem álltam le, mivel nagyon szerettem mindig is a meséket. Az első nem családi témájú mesém a "Cirkusz" volt. Ezt ugyan még kézileg kötöttem, de ebből már csináltattam gyári kötésű verziót is. Ennek képeit akrilfestékkel és pasztellkrétával készítettem.

Gyermekkori verseimet kinyomtattam, lefűzettem keménykötésű könyvbe. Az illusztrációk pasztellkrétával szerepeltek mellettük.

Egy verset innen kiemelve beraktam egy általam kézileg legyártott leporellós könyvbe. Ennek rajzait akvarellceruzával álmodtam és valósítottam meg. A címe "Ciprus" volt. Ezt a történetet egy családi nyaralás emlékére írtam tíz éves korom körül. A kartonlapokra ragasztottam rá a kinyomtatott rajzokat, a kartonlapokat szalagokkal ragasztottam össze, hogy hajtani lehessen. Erről egy külön bejegyzés is szól, ezzel kezdtem a blogolást 2012-ben.

Ezt követte az "Árnyas fa lakói" című könyvem, aminek az illusztrációi akril festékkel és pasztellkrétával vannak megörökítve. Ez az első verses mese, amit létrehoztam. Hónapsoroló a gyerekeknek, hogy segítse őket a hónapok és évszakok sorrendjének és jellemzőinek a magtanulásában. Az "Árnyas hotel" után már csak verses meséket írtam, mert saját tapasztalatom szerint az jobban megragadja a gyerekek figyelmét.

A "Felhők" című szintén verses mesém filctoll és pasztellkréta párosításával komponálódott a papírra. 

Ez után készült el a szinonima sorozatom, amiből két rész is lett. Legkisebb lányom rongyosra olvastatja velem azóta.

Megírtam a "Kicsi kincsek" című történetem, amiben színes falevelek montázsából kreálódott kép a szöveg mellé illusztrációnak. A története arról szól, hogy más a fontos egy gyereknek, mint egy felnőttnek.

Legutolsó könyvem az "Alliteráció erdő" a szöveg mellett különleges karctechnikával lett színesítve. Ez a könyv az alliterációk és az azonos alakú szavak világába kalauzolja el az olvasót.

A könyveim illusztrációiból kiállítás is nyílt 2017 decemberében a pócsmegyeri kulturális központban. Sok jó szót és dicsérő pillantást kaptam. Az eseményt a pócsmegyeri televízió is megörökítette.

Azóta is folytatom családi fotóalbumok és ünnepségekről, évfordulókról megemlékező verses rajzos könyveim összerakását. Nem rég pedig elkezdtem egy új mese írását és illusztrálását is.