Amióta digitális fényképezőgépet használok azóta nem korlátoz annyira, hogy hány képet készíthetek. Persze most sem szeretem eszetlenül nyomni az exponáló gombot, számtalan mennyiségű képet készítve, mert véges a kártyám mérete, az akkumulátorom töltöttsége és belém hasít a felismerés is, hogy később nem szeretnék órákat tölteni a képek törölgetésével. Ezért meggondolom, hogy komponáljam a képeimet és hogy egyáltalán mit fotózzak le. Bár már nem tart annyi ideig a fényképezés, mint régen, amikor sok-sok percen, vagy fél órán keresztül egy helyben kellett állni a a modellnek a fényképezőgép előtt, és a fényképezőgép beállítása is perceket vett igénybe, hogy jó kép készülhessen. Már nem igazán kell fényt mérnem, beállítanom a rekesznyílást, csak ha különleges képet szeretnék készíteni. Sok esetben automatán fotózok, és csak a képkivágásra, meg a pillanat elkapására kell a fókuszáláson kívül figyelnem. A kép készítése közben a hangsúlyt van, hogy a megfigyelés és a furcsa pillanatok megörökítésére, és van hogy egy történet elmesélésére helyezem. A történet meséléshez fotósorozat is készülhet. Ez gondos tervező munkát igényel. Érdekesebb, ha képről-képre váltakozik a képkivágás, távolabbit közelebbi vált fel. A képek sorba állítása is fontos. Lehet időbeli sorrend a képek egymásutánjában, és egyéb ötlet szerinti elrendezés is szóba jöhet, ha más az alkotó koncepciója. 

Témáim voltak mindig is a romos házak, a lovak és a természet. Erről már olvashattál régebbi bejegyzéseimben is. Nem csoda, ha belőlük táplálkozva készítettem színes fotósorozataimat is.

Ezt a sorozatomat a 4-es metró építésekor készítettem. Egy kedves ismerősöm intézte el, hogy lemehessünk az alagútba. Nagyon izgalmas volt.

Ezt a sorozatomat a Kőbánya-Kispest Metróállomás újjáépítésekor készítettem. Gondoltam egyszer a képeim maguk lesznek a történelem.

Ezt a sorozatot "Valóság" címmel láttam el, mert minden olyan rozsdás és valódi rajta. Karakteres öreg bácsika sétál fel a rozsdás lépcsőn, amiről kopik a festék, és pihenő kutya van a házával az óriásplakát állványának tövében.

Ez pedig az "Álom" című sorozatom. A nyárfa termésével megtelt fűnek földöntúli kinézete volt, ezt kaptam lencsevégre egy, a Balatonhoz közeli községben.

Ez pedig az "Édenkert" című sorozatom. Ezek a lovak szabadon vannak egész nap ezen a gyönyörű területen, ahol minden megterem nekik, ami csak kell. Jóleső látvány a szemnek, főleg a szmogos városban ülve.