Cianotípia:  fényképek előállítására és rajzok másolására alkalmazott eljárás, amelynek keresztülviteléhez a vörös vérlúgsót és egy vasoxidsó oldatát használják. Ez oldatoktól itatott és aztán megszárított papiroson a fény a vaskloridot vasklorürré változtatja, amelynek vörös vérlúgsóval való vegyülete berlini kéket ad. Ezt az eljárást Herschel 1840-ben találta fel, azóta akkép egyszerűsítették, hogy a papirost vörös vérlúgsóval és citromsavas vasoxid-ammóniákkal itatják. Így aztán közvetetlen úton kék képet nyernek, amelyet vízzel mosva állandósítanak. Forrás:  http://mek.oszk.hu/09100/09152/09152.htm

A cianotípiával először a fotótáborban találkoztam, amit a fotóművész tanárnőm rendezett ...

Alsós koromban a rajzszakkörön találkoztam először az akvarell festés technikájával. Egy festőművésznő avatott be ennek a festési módszernek a rejtelmeibe. A festmény itt egy különleges papírra készül, amit a technikából kifolyólag akvarell papírnak neveznek. Ennek a papírnak a felülete bordás és a vizet nagy mértékben is fel tudja venni. Nem lyukad ki, nem ázik el. A munkafolyamatnak az a lényege, hogy sok vizet használunk, hogy szebben keveredjenek el, esetleg folyjanak meg a színek. Az akvarell kép tiszta, lazúros. A sok víz miatt pedig kicsit lágyabbak, pasztelesebbek a színek.

Mielőtt elkezdjük a festést, a papírt célszerű enyves ragasztóval leragasztani, hogy száradáskor ne gyűrődjön meg. Ezután már be lehet kenni a ...

Lehetett volna a ceruza a jelem az óvodában, mert annyit volt a kezemben. A ceruzáim végei mindig foglenyomatosak voltak, mert amíg terveztem a képet, hogy mit, fogok készíteni, rendszeresen rágcsáltam őket. Szerettem, amikor tűhegyesre tudtam hegyezni a cerkáim végét, mert azzal még szebben lehetett dolgozni.

Még a színesek hegyezése során lekerült részeket is felhasználtam a ceruzáimból. A kisebb porszerű részt elkentem a papíron, a nagyobb részeket ragasztóval felragasztottam, és abból alkottam formát a művemen. Sablonnak használtam a körberajzolt a kezemet is. Az ujjaimmal elmostam a satírozott felületet, hogy misztikusabb legyen a kép.

Egy jó minőségű "elefántos" radír is kellett, hogy a fények rákerülhessenek a majdnem ...

Szeretem a gyerekeket, mert leleményesek, játékosak, lelkesek, mint én is. Nekem is van három gyerekem, miattuk is és egyéb munkáim miatt is, volt már tapasztalatom a gyerekek foglalkoztatásában.

Szeretek kézműveskedni, mint azt már ti is észrevehettétek előző bejegyzéseimből, így nagyon nagy élvezettel tölt el, hogy idén nyáron három hetet táboroztatással tölthettem.

Férjem nővérével az általa szervezett néptánc táborban, amit főleg ovis tanítványainak hirdet meg, vezettem a kézműves foglalkozásokat és persze besegíttetem, ahol lehet a gyerekek körül.

Izgalommal tölt el, hogy mi az, amit meg tudnak csinálni a gyerekek a tábor folyamán és mi az, amit nem. Törhetem a fejem, hogy könnyítsek a dolgukon. Sokszor okoznak ...

1.rész A linómetszet, nem burkolásra!

2. rész Monotípia és rézkarc, nyomás a műhelybe!

3. rész Hidegtű, akvatinta, litográfia, nem hagyott hidegen!

A hidegtű egyrészről abban különbözik a rézkarctól, hogy csiszolás és tisztítás után nem alapozzuk le a lemezt, másrészről itt nem használunk kémiai marást. Egyből elkezdjük egy karctű segítségével rákarcolni a képet a lemezre. Mi azt a trükköt alkalmaztuk, hogy egy fénymásolópapírt ráhajtogattunk a lemezre, így az kiadta a lemez nagyságát, oldalarányait. Erre terveztük meg mi lesz majd a képen. (Ezt minden rézlemezre készülő munkánál meg lehet tenni.) A tervet a papírról grafittal satíroztuk át a lemezre, de volt hogy ezt kihagyva egyből, papíron ...

1.rész A linómetszet, nem burkolásra!

2. rész Monotípia és rézkarc, nyomás a műhelybe!

3. rész Hidegtű, akvatinta, litográfia, nem hagyott hidegen!

Az érettségi után újra a művészet került előtérbe nálam. Ekkor találkoztam újra a sokszorosítógrafikával. Nagyon boldog voltam, még az se vette el a kedvem, hogy olyan művésztanár oktatta nekünk hogy' s mint kell csinálni a technikákat, aki nem volt éppen nagy türelemmel ellátva. Ha valamit már kétszer kellett elmondania, kiakadt. És hát az elején sokat bénáztunk a szintén a szakra járó újdonsült barátnőmmel. :)

Elsőként monotípiát tanultunk meg készíteni. Ez az egyik legegyszerűbb eljárás. Az alábbi lépésekből áll; Először körkörösen le szokás csiszolni ...

1.rész A linómetszet, nem burkolásra!

2. rész Monotípia és rézkarc, nyomás a műhelybe!

3. rész Hidegtű, akvatinta, litográfia, nem hagyott hidegen!

 Gyerekkoromban jártam rajzszakkörre. Ott találkoztam először a linómetszéssel. Nagyon megtetszett a sokszorosítógrafika ezen ága. Több metszetet készítettem ezzel a technikával és azokat sok példányban nyomtattam le. Olyan volt, mintha nyomtatóm lett volna.

A linómetszés eljárásánál egy linóleumdarabra rajzolunk egy képet és a vonalak mentén véssük ki azt. Ahol kivéstük ott fehér marad az ábra majd a papíron, ellentétben például a rézmetszettel és a hidegtűvel. A fametszet hasonló, mert ott is a kimetszett rész marad fehér. Olyat viszont eddigi életem folyamán nem ...

Az érettségi után maradhattam volna ötöd éven, de rájöttem, hogy nem nekem való az informatika szak, amit választottam. Különben is csak a nővéremet követve mentem erre a szakra. Halasztást kértem hát, de végül sose mentem vissza.

Vissza tértem a gyökerekhez. Gyerekkoromban nagyon szerettem rajzolni, alkotni, ezért olyan helyet kerestem, ahol kitudnám aknázni a tehetségem. Apukámmal közösen megtaláltuk a tökéletes helyet, ahol mindenféle képzőművészetről lehetett tanulni. Ebben a művészeti iskolában több szakot is lehetett végezni párhuzamosan. Voltak amúgy is olyan órák amik több szakon is kellettek. Nagyon izgatott a fotó szak. Fotószakon megtanultam, hogy lehet képet komponálni. Ha ez a fényképezőgéppel nem sikerült ...

2009-2010 környékén pályázatot hirdettek zajvédőfal festésre. A szemere-telepi vasútállomás közelében lévő zajvédő falat szerették volna, ha barátságosabbá varázsolja a pályázat nyertese. Sokan pályáztak a kifestésére rajtam kívül is, de így is sikerült bekerülnöm az alkotók táborába. A tervem megfestésében a családom is segítségemre volt. A nagylányom még kicsi volt, így anyukám vigyázott rá a helyszínen. A fűre terítettünk ki egy plédet ott piknikeztünk erőt gyűjtve a festéshez. Férjem segített a cipekedésben, hozta a létrát a festékeket, amit a helyszínen kaptunk meg aznap reggel. Megrajzoltam a falra a kontúrokat. Kiválasztottam a színeket a foltokba és a festésre vonatkozó útmutatásommal férjem is és ...

Anyukám azt mondta, hogy már bölcsődés koromban rá lehetett ismerni arra, hogy mit akarok lerajzolni, már értelmezhető alakok voltak a műveimen. Rajzoltam és ha elkezdett valamire hasonlítani csak akkor mondtam meg, hogy mi az. Sok királylányrajz jött létre a kezeim alatt, szebbnél-szebb színes ruhákban. Állatokat is, tájat is szívesen rajzoltam és festettem , néha még egy-egy könyvbe is belekerült néhány kép, vagy az asztal alá a falra. A kezem is rendszeresen "áldozatává vált" az önkifejezésemnek, mert oda is kerültek alkotások. Szerettem a ceruzákat próbálgatni, milyen a színűk, milyenek összekeverve, vagy egymás mellett. Voltak kedvenc színkombinációim. Például a citromsárga a rózsaszínnel, és a lila a szürkével. A ...

Gyerekkoromban kezdődött a szenvedélyem a rajzolás és az írás iránt. Bölcsődés koromban már állítólag fel lehetett ismerni mit is szeretnék megformálni a papíron. Óvodás koromban már körbe ültek a gyerekek és másolták, amit rajzolok. A katicabogaram volt a legnépszerűbb, azt minden ovistársamnak rajzolnom kellett. Fejjel lefelé is tudtam kutyát rajzolni. Otthon is, ha rajzoltam megszűnt az idő, más állapotba kerültem. Iskoláskoromban sok rajzversenyt nyertem. Egy festőművészhez jártam rajzszakkörre néhány évig.

A betűk körmölésére nővérem tanítgatott először. Iskolás koromra grafomániássá váltam. Nem sok minden töltött el nagyobb örömmel, mint amikor egy tiszta lapra alkothattam, egy üres füzetbe először ...

https://www.munkaim.bartacreativestudio.com/t-rgy-alkot-s

Körülbelül öt éven keresztül rendszeresen jártunk nyaranta 7-10 napot Pomázra, a Majdán-fennsíkra, a Magyar Vár táborába. A helyet úgy tervezték meg, mintha egy végvár lenne körbe véve őrtornyokkal. Végül még ma sincs teljesen kész belülről, de már így is régóta okoz örömöt kicsinek és nagynak jó programjaival. Szoktak lenni előadások népművészet, történelem és egyéb magyarságot érintő témában. Rendeznek sport programokat, lehet nyilazni, lovagolni. Van néptánc tanulás. A tanultakat be is lehet mutatni esténként a táncházban. Elmaradhatatlanok a kézműves programok, amikben mi is rendszeresen jeleskedtünk. Ilyen a bőrözés, nemezelés, fafaragás, ötvösködés, korongozás. A tábor apraja-nagyja sátrakban lakott. A ...